A termék a kosárba került.
Új jelszó kérése

Kerékpárwebshop.eu - eladó kerékpárok

Adria Kerékpár

KPC Bike kerékpár webáruház

Hírek
2018.12.19 13:53
Balesetbiztosítás

Bővebb információért
kattintson a képre!

Tanúsítvány
SSL Certificate
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
Fizetési megoldás
Hírlevél
Blog - érdekességek, információk, hírek
2018.07.06 09:58

A bringa története Magyarországon

Kíváncsi vagy, hogy mikor terjedt el hazánkban a kerékpározás, hogy nézett ki az első itthoni bringa, vagy milyen nevekhez köthető a hazai kerékpározás fellendülése? Az alábbi bejegyzésben választ kaphatsz a fenti kérdésekre, illetve sok egyéb érdekességről is olvashatsz. A bringa szerelmeseinek erősen ajánlott, illetve bárkinek, aki szeretne egy kicsit képbe kerülni a kerékpározás itthoni elterjedésének kezdeteivel.

 

Kattints a képre a cikk folytatásáért!

 

bringa

 

A kerékpár hőskora hazánkban a 19. század utolsó két évtizedéhez köthető. A kerékpározást kezdetben főképp a lovagláshoz hasonlították, így elsőként az arisztorkácia kezdte használni, de nem ez a társadalmi réteg emelte be a sportok közé, illetve a mindennapi életbe. A kerékpárok megvásárlását egyre több ember engedhette meg magának, ezért a polgárok körében lett inkább népszerű annak használata. Sokan vették igénybe a munkavégzésükhöz, például a postás, a bolti kihordó, a küldönc. Végül a kerékpározás a polgárok sportja lett.

 

Az első magyar ember, akiről fotó készült kerékpárjával, egy hivatalnok volt, Kosztovits László. 1880 környékén a Vasárnapi Újság írt róla egy cikket, melyben azt is megemlítették, hogy az első társas kirándulást is ő szervezte Gödöllőre. Akkoriban a gödöllői országút lett a legkedveltebb útvonala a kerékpározni induló pestieknek, ugyanis itt nem voltak olyan göröngyösek az utak, kevesebb volt a kátyú, a felázás és a kavics. Egy jó kis trekking bicikliről akkor még csak nem is álmodtak, inkább próbálták azokat az utakat keresni, amik faburkolattal rendelkeztek, mint például az Andrássy út, vagy egyszerűen simábbak, kiépítettebbek voltak.

 

Kosztovits László kis csapata is ezért választotta a gödöllői utat. Reggel hatkor a Városligetből indultak és délután kettőre érkeztek meg úti céljukhoz, igen fáradtan. Kimerültségük érthető volt, hiszen a már említett úti viszonyokon túl, ha vetsz egy pillantást a képre, látni fogod, hogy még elég sok mindenben különbözött az akkori bringa egy mostani városi kerékpárhoz képest, de szerencsére lelkesedésük mégse hagyott alább.

 

Ők szervezték az első itthoni kerékpárversenyt és nekik köszönhető a bicycle szó magyarosítása is. Az évek során a vasparipa szóval versengett kerékpár szavunk, sőt, Kossuth Lajos is ezt a szóhasználatot támogatta, de végül 1883-ban a Magyar Tudományos Akadémia eldöntötte a vitát és a kerékpár szót vette fel szótárába, mellyel az hivatalos elnevezéssé vált és terjedt el a köztudatban.

 

A kerékpározás végül országszerte ismertté vált, mindenkit lenyűgözött ez a sport és egyben közlekedési eszköz is. Új kerékpárüzletek, sőt kerékpáriskolák nyíltak, valamint a kerékpározásról mint sportról szóló könyvek és újságok jelentek meg. Kosztovitsék és számos más társaság kerékpáregyleteket alapítottak, melyeket végül Szombathelyen egyesített a Magyar Kerékpáros Szövetség. Az országban megrendezték az első országúti kerékpár-távversenyt Budapest és Pécs között. A vidéki és a fővárosi egyesületek száma lassan az ezret is elérte. 

 

Az 1896-os év, vagyis a millenium éve az egész országban nagy fellendülést hozott a sportok tekintetében, melyek között már a kerékpár is szerepelt. Felépült a főváros kerékpárstadionja, ami nyolcezer embert tudott befogadni. Az ünnepélyes megnyitó után két hónapig tartó versenysorozatot indítottak, melyben külföldiek és magyarok egyaránt részt vettek. Érdekesség, hogy a stadion megnyitása utáni hatodik versenyen már nők is indultak. Mindenkit letaglózott, hogy a női indulók térdnadrágot viseltek (hiszen akkoriban minden nő szoknyában járt), mellyel igazi szenzációt keltettek.

 

Sajnos az ezredforduló után több nem várt fejlemény miatt egy időre hanyatlani kezdett az itthoni kerékpározás. A közgyűlés megszavazta, hogy vessenek ki 5 forintnyi kerékpáradót minden bringa után. Egyes utcákon rendeletek formájában betiltották a kerékpározást. Ekkoriban terjedt el a foci, ami szintén visszaszorította a kerékpározást mint sportot.  A hanyatlást látva az egyesületek egyre többet veszekedtek, alapvető kérdésekben nem értettek egyet, pedig új szabályokat kellett volna alkotniuk és reformokat kellet volna bevezetniük a biciklizés ismételt felvirágoztatása céljából. Végül az első világháború vetett véget a vitáknak, az emberek a frontra vonultak, így több egyesület megszűnt és az addigi problémák a háborúhoz képest eltörpültek. Végül nagy nehezen, de kikecmeregtünk a mélypontból és 1923 után ismét a nemzetközi szövetség tagjai lettünk, hamarosan pedig a világbajnokságot is Magyarország rendezhette meg. Az olimpián is képviseltettük magunkat és újra fejlődésnek indult a sportág, egészen a második világháborúig. Szerencsére a háború után a kerékpározás tekintetében sikerült hamar talpra állnunk és egyre több nemzetközi versenyeken indultunk.

 

Manapság számtalan variációja létezik a bringázásnak, akár a saját otthonukban vagy egy edzőteremben is, sőt még azok is biciklizhetnek, akiknek nincs otthon kerékpárjuk, hiszen lehetőség van azok bérlésére. Mindenesetre most, hogy egy kis bepillantást nyerhettél a kerékpározás történetébe és láthattad a kezdeti nehézségeket, biztos még jobban értékeled, mennyi lehetőséged van arra, hogy a lehető legkényelmesebben űzd az általad választott kerékpározási formát. A kezdeti, elöl óriási kerekű velocipéd nevű vasparipákat a különböző túrabiciklik, országúti bringák, hegyibiciklik, városi bringák stb. széles választéka váltotta fel és biztosította számunkra a még élvezhetőbb kerékpározást. Ha kínálatunkból szeretnél válogatni közülük, nincs más dolgod, csak kattints a neked tetsző bringára és mi mindent megteszünk azért, hogy kiélvezhesd annak összes előnyét.