Kérdése van? Hívjon minket! +36-30/720-8520

Blog - érdekességek, információk, hírek

29ER, vagy sporttrekking?

29ER, vagy sporttrekking?

29er vagy sporttrekking? Hasonló, mégis gyökeresen eltér a két kategória – a használat, és némi finomhangolás viszont képes összemosni ezt a két szegmenst.

A 29-es kerékméretű, azaz a 29ER bringák elsődlegesen terephasználatra lettek kitalálva, de nyilván az aszfaltúton is jól gurulhatnak, a trekking kerékpárok ellenben 90%-ban szilárd, sima útburkolatra vannak összerakva, emellett persze elboldogulnak a földutakon is, ha épp arra visz az utunk. Nos, ez a – fordított – arányosság a kulcs.

 

Tehát bármilyen hasonlóság is merülne fel – ami főleg a hasonló kerékméret miatt jellemző összevetés -, mégis almát hasonlítunk a körtéhez.

Lássuk hát, mik az erősségeik a saját felségterületükön!

Mitől alkalmas egy 29er bike a terephasználatra?

  • laza úton is jól kapaszkodó terepmintás gumik
  • masszívabb felépítmény
  • nagyobb rugóút
  • széles kormány
  • aktív üléspozíció
  • elvileg rövidebb áttétel

Mitől hasít jól egy trekking bringa az aszfalton?

  • kis gördülési ellenállású gumik
  • súlytakarékosabb felépítmény
  • városban is használható, helytakarékos kormányszélesség
  • komfortos üléspozíció
  • aszfaltos tempóhoz ideálisabb áttétel

A képen: Nem is kérdés, hogy melyik való terepre, és melyik hasít jól az aszfalton.

 

Nyilván ezeken túl lehet számtalan nüansznyi eltérés: MTB specifikus nyereg versus komfort nyereg (nyilván kinek mi kényelmes, és élhető), stabil fogású és rögzítésű MTB markolat versus lágyabb, megformált komfort markolat, és így tovább. Nyilván a kerékpár szinte minden elemére kitérhetnénk a szélesebb, erősebb MTB felniktől trekking vázon fontos opcióként kínált csomagtartó és sárvédőszemekig.

No, de hol is mosódik össze?

 

A képen: 29er, sportos crosstrekking, trekking

 

Itt inkább egyik oldalról van „átfolyás”, mégpedig a 29er feléről, ugyanis ezek a bringák a masszivitásuk miatt kiváló „városi terepjárókká” válhatnak, ha a bütykös gumikat egy aszfaltra tervezett simább felületű, vagy akár futóéles gumira cseréljük. Egyfajta városi terepjáróként így nem kell riadoznunk egy útpadkáról történő le-, vagy felhajtástól, illetve a nem éppen parádés hazai utak sem hozzák zavarba a gépünket. Az extra előny, hogy ha visszadobod a rücskös gumikat, már meg is van a hétvégi program – mehetsz is terepre!

Nyilván szilárd burkolatú úton még sima gumival is kompromisszumos megoldás egy ilyen átépített 29es. Ezáltal ugyan kiváló „városi terepjáróvá” válik a bringa, de ugyebár nagyobb a tömege, „hegyesebb” az üléspozíció és a masszívabb kiképzésű felnik is nagyobb hajtási energiát igényelnek, hiszen a centrifugális erők igencsak őszintén szembe tudnak állítani a fizikával. Bizony, minél nehezebb egy felni, akkor az erőkar végén lévő tömeg mozgatása energiából is többet igényel, az pedig hosszú távon sorra változtatja izzadtsággá a párizsis zsemléket. Városban csalinkázni tökmindegy, rövid távon nincs meghatározó különbség, de már pár 10 kilométernél érezni fogja, miről van itt szó.

A másik kérdés a kerékpár használati értéke az adott körülmények között. A terephasználathoz széles kormány és masszív, merev kormányfej dukál, ami a hosszabb első háromszöges MTB kerékpár vázgeometriával olyan üléspozíciót enged, hogy terepen is aktívan mozoghasson. Itt nem a túratávon, egy pozícióban történő kényelmes ücsörgés a lényeg, hanem az, hogy lejtőn és emelkedőn is képes legyél legyőzni a terepakadályokat. Sima gumival városban is buli útpadkán fel-le, vagy rakparti lépcsősorról lefelé, de akár a kocsik között is mozgékony, de egy 29er sose lesz egy túragép.

A Corelli Snoop 5.3 kiváló példa arra, hogy mennyire jó is lehet egy pénztárcabarát 29-es MTB (teszt itt: ), vagy akár a nagyon hasonlatos Corelli Atrox 1.2

De akkor mi a suhanósan komfortos megoldás?
Ha 90%-ban aszfaltúton közlekedünk, és néha beszédülünk egy hegyi földútra?
A trekking. Miért? Mert erre van kitalálva.

A keskenyebb gumik és felnik jóval haladósabbak a kisebb energiaigényük miatt, és a városi utakat egy közepesen erős trekking felni is teljesen jól viseli. A váz jellemzően rövidebb első háromszögből, és kissé hosszabb láncvillából áll össze, hogy a tempósabb haladáskor is stabil maradjon. Ez már alapvetően egy felegyenesedettebb üléspozíciót feltételez, amit a trekking kategóriában elterjedt állítható kormányfej pedig csak hab a komfort tortáján. Ha a haladósabb tempó a cél, csak lejjebb kell dönteni egy imbuszkulccsal, ha pedig derékfájós a pilóta, esetleg hosszú túra a terv kisebb tempóban, akkor ott a lehetőség a királyi trónusban üldögélésre.

Tehát ha a terepes használhatóság a meghatározó irányvonal – akár némi városi közlekedéssel kombinálva -, akkor a 29-es kerékpár, azon belül MTB kerékpár kategória a megoldás, ellenben ha haladós, mégis kényelmes gépet keresünk, akkor a crosstrekking kerékpár vonalon célszerű nézelődni. A crosstrekking kerékpárok ráadásul a teljesen felszerelt túra trekking / túra kerékpárok változatai igazi Grand Tourismo bringák. Tekintve, hogy a legtöbb crosstrekking már gyárilag fel van készítve a sárvédő/csomagtartó/kitámasztó fogadására, akár ezeket is van lehetőség kiegészíteni az említett alkatrészekkel, de ha valaki döntően túrakerékpárnak használja, akár csomagokkal, akkor a legjobb egy gyárilag teljesen felszerelt modellt választani.

Kiváló példa a Visitor Terra vonal, melyből férfi és női változat is létezik, illetve crosstrekking és túra trekking felszereltséggel is elérhető.

Illetve van olyan megoldás, ami megmutatja, hogy igenis működik a fából vaskarika, hiszen a Corelli Trivor pontosan az, amiről a 29er/trekking hibridként beszéltünk: masszív, sportos gép, ami a közepesen ballonos, aszfalt és földúton is használható hibrid mintás gumikkal még haladós is.

Összegezve: itt is él az az alaptézis, hogy első körben el kell dönteni, mi a használati főprofil. Megoldás van mindenre, még akár a vegyes használatra is – persze néhány kompromisszummal. Ha pedig kristálytisztán megvan, hogy terepen, vagy aszfalton lesz használva a gép, akkor nagyban leegyszerűsödik a kérdés.